Kolozsvárott bejelentették, hogy megalakult az új Erdélyi Szépmíves Céh, felújítva a háború előtti nagymúltú kiadó tevékenységét. /Romániai Magyar Szó, dec. 1-2./
1991. február 4.
Dec. 4-én az újjászületett Erdélyi Szépmíves Céh megtartotta első rendezvényét Kolozsváron, a Báthory Líceum dísztermében. Kántor Lajos bevezetőjében vázolta a bemutatott Vándor idő balladája. Krónika 89-90 című kötet születésének körülményeit. A könyvet a Stockholmban 1991-ben megalakult Erdélyi Könyv Egylet adta ki, Budapesten nyomták, és egy sorozat első darabja. A sorozat kezdeményezői elsősorban a Svédországban élő Veress Zoltán és Veressné Telegdi Magda, illetve Ausztráliától Amerikáig még sokan. Az ő kérésükre állt össze 35 erdélyi magyar szerző műveiből ez az antológia. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 6./
1991. március 22.
Márc. 22-én Kolozsváron elfogadták az Erdélyi Szépmíves Céh /ESZC/ alapszabályát, amely a két világháború közötti, azonos nevű szervezet jogutódjának tekinti magát. Az újjáalakult könyvkiadó tiszteletbeli elnöke Kiss Jenő, elnöke Szőcs Géza. Az ESZC célja a mai romániai magyar irodalom támogatása, új szerzők és munkák felfedezése, szimpóziumok szervezése. Első könyvük Kós Károly Az országépítő című, Szent István királyról szóló regénye, a második Kiss Jenő Ithaka messze van című regénye. /A szabályzat szövege, a kiadó ismertetése: Szabadság (Kolozsvár), jún. 7./
1991. június 7.
Fél esztendeje, hogy Kolozsváron újraalakult az Erdélyi Szépmíves Céh /ESZC/ amely a két világháború közötti, azonos nevű szervezet jogutódjának tekinti magát. Az újjáalakult könyvkiadó tiszteletbeli elnöke Kiss Jenő, elnöke Szőcs Géza. Az ESZC célja a mai romániai magyar irodalom támogatása, új szerzők és munkák felfedezése, újra kiadni azokat a műveket, amelyek megjelenését a múltban akadályozták, szimpóziumok szervezése. Első könyvük Kós Károly Az országépítő című, Szent István királyról szóló regénye, a második Kiss Jenő Ithaka messze van című regénye. Az EMC szerkesztő bizottságába felkérték a legismertebb írókat, irodalomtörténészeket, tudósokat /köztük van többek között Bálint Tibor, Benkő Samu, Cseke Péter, Dávid Gyula, Egyed Ákos, Kányádi Sándor, Magyari Lajos, Markó Béla és Sütő András/. Az EMC kér minden könyvbarátot, lépjen tagjai sorába. /Erdélyi Szépmíves Céh. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 7./
1991. december 4.
Dec. 4-én az újjászületett Erdélyi Szépmíves Céh megtartotta első rendezvényét Kolozsváron, a Báthory Líceum dísztermében. Kántor Lajos bevezetőjében vázolta a bemutatott Vándor idő balladája. Krónika 89-90 című kötet születésének körülményeit. A könyvet a Stockholmban 1991-ben megalakult Erdélyi Könyv Egylet adta ki, Budapesten nyomták, és egy sorozat első darabja. A sorozat kezdeményezői elsősorban a Svédországban élő Veress Zoltán és Veressné Telegdi Magda, illetve Ausztráliától Amerikáig még sokan. Az ő kérésükre állt össze 35 erdélyi magyar szerző műveiből ez az antológia. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 6./
1992. január 18.
Vándor idő balladája címen megjelent az Erdélyi Szépmíves Céh első kiadványa, amely 35 romániai magyar szerző alkotásait tartalmazza. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 18-19./
1992. november 21.
Gróf Wass Albert /sz. Válaszút, 1908. jan. 9./ Amerikában, Floridában él, töretlen erővel dolgozik. A messze távolban írta Üzenet haza című versét. 1990-ben végre Budapesten megjelent regénytrilógiája, A funtineli boszorkány, mely emigrációs éveinek elején, 1953-ban látott napvilágot. Wass Albert a legidősebb helikonista író, 1936-ban kapott először meghívást Kemény János bárótól Marosvécsre. Wass Albert versekkel indult, majd 1934-ben nagy sikert aratott Farkasverem című regényével, amelyet az Erdélyi Szépmíves Céh adott ki. Ezután jöttek a többi regényei. 1945-ben elhagyta Erdélyt, először Németországban telepedett le, majd 1952-ben Amerikába ment, a floridai egyetemen tanított. A távolban tovább írta könyveit. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 20-21./
1993. december 2.
Három év telt el az Erdélyi Szépmíves Céh újraalakításától, de még mindig a szervezés fázisánál tartanak, ez derült ki a legutóbbi, nov. 29-i vezetőségi ülésen. Egyik megjelent kiadványuk Kiss Jenő Ithka messze van című könyve. Szőcs Géza elnök elmondta, hogy hiányzott az infrastruktúra és egy működőképesebb operatív bizottság. A gazdasági nehézségek is hátráltatták az indulást. Egyelőre az Erdélyi Híradó Kft az Erdélyi Szépmíves Céh kiadója, de ez hosszú távon nem megoldás. /Székely Kriszta: Mi lesz veled Erdélyi Szépmíves Céh. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./
1994. január 29.
1990-ben indult újra Szőcs Géza vezetésével az Erdélyi Szépmíves Céh, azonban eddig csak két könyv jelent meg, ez lassú ütem, állapította meg Kiss Jenő költő, a kiadó tiszteletbeli elnöke. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 29./
1995. február 16.
Öt évvel ezelőtt alakult újjá az Erdélyi Szépmíves Céh. A nagyszabású tervekből kevés valósult meg, mindössze két könyvet és három füzetet adtak ki. Idén Kiss Jenő, az ESZC tiszteltbeli elnökének és Szőcs Géza elnöknek a megbízásából Tar Károly vállalta az ügyintézői feladatokat, az ESZC újbóli fellendítését. Minden nagyobb központban szeretnének fiókszervezetet létrehozni, ehhez kérik, hogy jelentkezzenek az alapító és pártoló tagok, iskolák, könyvtárak Tar Károly kolozsvári címén. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 16./
1995. május 20.
Máj. 20-án Kolozsváron megalakult az Erdélyi Szépmíves Céh kolozsvári irodalompártoló fiókszervezete Szőcs Géza elnök és Tar Károly intéző jelenlétében. A fiókszervezet elnöke Pillich László. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 23./
1995. május 20.
Máj. 20-án jelent meg Szász János bukaresti író román nyelvű /Foaia/ és magyar nyelvű /Fórum/ lapjának próbaszáma. A bukaresti tudományegyetem hungarológusai szintén lapot indítottak: napvilágot látott Nézőpont /alcíme: Véleménynyilvánítási lap/ című újságuk első száma, 250 példányban. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 19./ A Foaia és a Fórum kiadója a Concordia 112 Alapítvány, amelynek célja hallassa hangját a gyűlölet és az uszítás ellen. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 22./ A Fórum /Bukarest/ szerkesztői: Halász Anna, Marosi Ildikó és Majtényi Ildikó, főmunkatársak: Lászlóffy Aladár és Szász János. A Foaia /Bukarest/ igazgatója Szász János, szerkesztői: Maria Dinescu, Alina Mungiu, Anamaria Pop. Mindkét lap a próbaszámon feltüntette: rendszeres megjelenése szept. 1-jétől. A Fórum próbaszámában olvashatjuk Kós Károly és Kemény János beszélgetését, amint egy hajdani tévériportban felidézték az Erdélyi Szépmíves Céh történetét, a helikoni találkozókat Kemény János marosvécsi kastélyában, Bánffy Miklós alakját és Kós Károly munkásságát. Ugyancsak a Fórumban található - többek között - egy részlet Borsi Kálmán Béla A román társadalom az 1850-es, 60-as években című írásából, továbbá egy felsorolás arról, hogy milyen sokan éltek és dolgoztak Bukarestben, többek között: Méliusz József, Szemlér Ferenc, Sütő András, Szilágyi Domokos, Hervay Gizella, Majtényi Erik, Szász János, Robotos Imre, Földes László, Huszár Sándor, Beke György, Bodor Pál, Domokos Géza, Ágoston Hugó, Kovács János, Kacsir Mária, Lőrinczi László, Halász Anna, Horváth Andor, Vajnovszky Kázmér, Molnár Gusztáv, Szilágyi N. Sándor, Kovács Albert, Marosi Barna, Marosi Ildikó, Dános Miklós, Mag Péter, Dankanits Ádám, Dimény István, Cseke Gábor, Szőnyi István, Szobotka András, Balogh Péter, Román Viktor.
1995. október 23.
A Magyar Kisebbség című folyóirat első száma a kisebbségi jogok nemzetközi garanciáinak kérdéskörével foglalkozott, a megjelenő második szám témája a hazai alkotmányjogi helyzet. A lap az Erdélyi Szépmíves Céhnél, Kolozsváron fizethető elő. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 23./
1995. november 10.
Lemondott kilenc hónapig betöltött intézői tisztéről Tar Károly író, az Erdélyi Szépmíves Céh alapító tagja. A céh tagjainak száma jelenleg 1959 fő, olvasható leköszönő levelében, amennyiben a majdan összeülő közgyűlés érdemesnek tartja, a jövőben a külföldi fiókszervezetek kialakításában tehetné magát hasznossá. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 10./
1995. november 27.
Tar Károly családi okok miatt leköszönt az Erdélyi Szépmíves Céh /ESZC/ intézői tisztségéből. Számot adott arról, mit tett kilenc hónapos működése alatt. Az ESZC első könyvsorozatának négy könyve nyomdába került, a Reményik, a Bánffy és az Emlékkönyv a kolozsvári Glória Nyomdában nyomásra készen áll. A céh működésének alapját a fiókszervezetek képezik, az ESZC könyvadományaival mindenütt kiskönyvtárat alakíthattak ki maguknak. Megnyílt és működik az ESZC központi irodája. A második könyvsorozatot Lászlóffy Csaba vezetésével négytagú szerkesztőség készíti elő. Eddigi munkatársa, Eszényi Noémi lesz a jövőben az ESZC intézője. Az ESZC-nek 1959 tagja van. Nagy szükség van a támogatásra, a háború előtti Céh 28 000 magyarországi pártoló tagot számlált. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 27./
1996. március 19.
Szőcs Géza márc. 19-én Kolozsvárott tartott sajtótájékoztatót, hogy tisztázza magát a Nemzetközi Transsylvania Alapítvány NTA/ pénzügyei kapcsán őt ért vádak alól. Azzal vádolták, hogy 13 millió forint céltámogatással nem számolt el. Közölte, hogy az összegből ingatlanok vett mint Kolozsváron, mint Budapesten, illetve az Orient Expressz lapra és az Erdélyi Szépmíves Céhre milliós összeget költött. A román sajtótudósítók kérdésére, hogy dokumentumokkal tudja-e igazolni állításait, Szőcs Géza azt válaszolta, hogy a bizonylatokat átadta Ábrahám Dezsőnek, aki előzőleg még úgy nyilatkozott a Romániai Magyar Szó hasábjain, hogy Szőcs Géza nevéhez nem fűződik semmiféle kétely az elszámolások tekintetében. Sajnálatos, hogy ugyanez az újság megfeledkezett erről és most lehozta Ábrahám Dezső jegyzékét. Amikor Szőcs Géza valamilyen lépést tesz, Ábrahám Dezső hátsó manipulációktól késztetve lejáratási kampányba kezd. Szőcs Géza többször hangoztatta, hogy politikai összeesküvés áldozata, az alapítvány ügyét Markó Béla elnök és Takács Csaba ügyvezető elnök ásatták elő, hogy megsemmisítsék őt. Szőcs Géza a sajtótájékoztatón tájékoztatót olvasott fel. Ebből kiderül, hogy ő céltámogatásokat kapott, melyekkel az adományozó az ő pályázatát támogatta, nem az NTA-t, tehát nem az NTA vagyonából gazdálkodott. Az adományozó azonban nem élt panasszal. A Magyar Hitelbank nyolcmillió forintos céladományából egy Budapesten működő erdélyi magyar sajtóügynökség létrehozása történt meg /Bem rakpart 52./. A KMDSZ Alapítvány a megvásárolt ingatlant az időközben bejegyzett Eurotranssylvania Alapítvány tulajdonába adta. Ez az Erdélyi Híradó sajtóügynökség az erdélyi magyarság külvilág felé irányuló kapcsolatteremtésének legjelentősebb hídfőállása. Ezt az irodát az ellenérdekelt erők szeretnék megszüntetni. Az Orient Expressz (Bukarest) lap a Szerencsejáték Rt 1,5 milliós céltámogatásában részesült, ezenkívül 450 ezer forintos sajtóalapítványi támogatásban. Az Erdélyi Szépíves Céh támogatására a Szerencsejáték Rt. 3 millió forintot ítélt meg. Ebből Kolozsváron ingatlant vásároltak és iroda-berendezést. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 20., Magyar Nemzet, márc. 20./
1996. április 20.
A Floridában élő Wass Albert lett a nemrég elhunyt Kiss Jenő helyett az Erdélyi Szépmíves Céh tiszteletbeli elnöke. Az ápr. 15-i rendkívüli közgyűlésen újraalakították a vezetőséget, mert az haláleset, betegségek, kivándorlások következtében lemorzsolódott. Szőcs Géza maradt az elnök. Az Erdélyi Szépmíves Céh /ESZC/ 1990-es újraindulása óta 1800 taggal rendelkező szervezetté alakult, melynek székháza is van. Lemaradás van a könyvkiadás terén, 1995-ig mindössze két könyv és négy füzet jelent meg. Rövidesen megjelenik Bánffy Miklós Erdély-trilógiája. Az ESZC-t az Erdélyi Híradó Könyv- és Lapterjesztő Vállalat segíti anyagiakkal. Az új ideiglenes szerkesztőbizottság tagjai között van Csutak István, Szőcs István és Lászlóffy Csaba. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 20-21., Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 24./
1996. június 4.
Az 1989-es fordulat előtt közel két évtizedig a Domokos Géza által vezetett bukaresti Kriterion biztosította jórészt a magyar könyvkiadást Romániában, noha magyar könyveket adott ki a kolozsvári Dacia, a bukaresti Albatrosz, a Műszaki Kiadó /a jelenlegi államelnök, Ion Iliescu volt az igazgatója, sőt a párt hivatalos kiadója, a Politikai Kiadó is megjelentetett értékes munkákat, például a Testamentum sorozatot. 1989 után sok magyar kiadó jött létre, így Kolozsváron Dávid Gyula vezetésével a Polis, Marosvásárhelyen a Látó irodalmi folyóirat munkatársi gárdája alapította a Mentor Kiadót, lassan magára talált a Kriterion is, H. Szabó Gyula vezetésével. Lapok is adtak ki műveket, így a marosvásárhelyi Népújság, a csíkszeredai Hargita /a Hargita Kalendáriumot/, a sepsiszentgyörgyi Háromszék a Háromszék Krónika sorozatot kezdte el. A Szőcs Géza vezette Erdélyi Híradó Lap- s Könyvkiadó vállalta fel az Erdélyi Szépmíves Céh hagyományainak felújítását,a két világháború közötti értékek kiadását. Az átütő siker azonban elmaradt. További kiadók: a nagyváradi Literator, a csíkszeredai Pro Print Nyomda társadalomtudományi könyveket hoz ki, ugyanitt indult a Krónika sorozat. A sepsiszentgyörgyi Bon Ami néprajzi kiadványokkal jelentkezett. - Két kimondottan könyvterjesztésre szakosodott magáncég működik Erdélyben, mindkettő csíkszeredai székhellyel: a Pallas-Akadémia és a Csíkszeredában, Székelyudvarhelyen, Sepsiszentgyörgyön és Brassóban tevékenykedő Corvina. - Terjed az előfizetéses rendszer is. - A nagy példányszámok kora lejárt. A verseskötetek Erdélyben 50-1000 példányban jelennek meg, a neves szerzők kötetei ritka esetben haladják meg a 3000-es példányszámot. Sok könyv kap támogatást a magyarországi Művelődési és Közoktatási Minisztériumtól. /Sarány István, Csíkszereda: Új kiadók magánvállalkozásban. = Népszabadság, jún. 4./
1996. október 9.
Térképlapok Kolozsvár történetéből címen napvilágot az Erdélyi Szépmíves Céh (Kolozsvár) 4. füzete, Mózes Huba és Turánicz J. Lajos összeállításában. Régi térképek sorakoznak a füzetben. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 9./
1998. január 13.
Az 1967 óta Budapesten élő Kolozsvári Papp László sohasem tudott igazán elszakadni szülővárosától, a kincses várostól. Ezt bizonyítja az újjáalakult Erdélyi Szépmíves Céh kiadásában most megjelent kötete is, a Holló úr /Erdélyi Szépmíves Céh, Kolozsvár, 1997/. Az 1988-ban kiadott Malom-árok című regénye után most újra Kolozsvárra kalauzol vissza, a néhány évtizeddel ezelőtti városba. A novellák bármely erdélyi városban játszódhattak volna. A könyv tartalmazza az újjáalakult Erdélyi Szépmíves Céh tagjainak névsorát is. /Pásztai András: Hangulatképek az egykori Kolozsvárról. = Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 13./
1998. február 21.
Kilencven éves korában öngyilkos lett Wass Albert /Válaszút, 1908. jan. 8. - Astor, 1998. febr. 17./ író, életművének nagyobb része emigrációban keletkezett. A kolozsvári Ellenzék munkatársa, az Erdélyi Szépmíves Céh tagja volt. 1945-ben halálos ítéletet hirdettek ki ellene szülőföldjén, ezért kellett emigrációba vonulnia. Még a hetvenes években is több merényletet kíséreltek meg ellene a diplomata-útlevéllel fölszerelt Securiate-ügynökök. 1956 után megalapítója volt az Amerikai Magyar Szépmíves Céhnek. 1994-ben az összmagyarság kultúrájának támogatására létrehozta a Gróf Czegei Wass Albert Alapítványt. A hallgatás köré emelt falát nehezen lehetett áttörni, az Új Magyar Irodalmi Lexikon mindössze kilenc sort szentelt neki, műveit is hiányosan sorolta fel. Az újabb nemzedék fölfedezte Wass Albertet, elbeszélései, meséi iskolai olvasókönyvekbe kerültek. Inámi Zsófia irodalomtörténész gyűjteni kezdte az anyagot az íróról szóló monográfiájához. Wass Albert 88 évesen, 1997-ben levelet írt a magyar belügyminiszternek: magyar állampolgárként kíván hazalátogatni, hogy alapítványát bemutassa. Jó fél esztendeig válasz sem érkezett, bár Tar Sándor tiszteletbeli konzul is sürgette az intézkedést. A belügyminisztériumi állampolgári főosztályon azt állították, hogy csak a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorából értesültek a kérelemről, ekkor válaszoltak az írónak: csak akkor lehetséges a visszahonosítás, ha Magyarországon lakik. Ekkor Csoóri Sándor, a Magyarok Világszövetségének elnöke 1997. máj. 26-án levélben fordult Kuncze Gábor belügyminiszterhez, kérve a méltányosságot. Erre a levélre 1997. júl. 4-én született válasz, a belügyminiszter arról tájékoztatott, hogy megküldték Wass Albertnek a magyar állampolgárságának fennállását tanúsító állampolgársági bizonyítványt. Wass Albertnek nagyon fájt, hogy az állampolgársági bizonyítványon az szerepelt: kiállításától egy évig érvényes. /Lőcsei Gabriella: "Pusztuló gyümölcsfák vagyunk..." Wass Albert örökre elbujdosott. = Magyar Nemzet, febr. 21./
1998. november 7.
Az önmagára találó Erdélyi Szépmíves Céhet elismerés illeti a Reményik Sándor-emlékkönyv /Kolozsvár, 1998, összegyűjtötte: Kisgyörgy Réka/ kiadásáért. Az Erdélyi Szépmíves Céh tervezi az Összegyűjtött versek kiadását is. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 7./
1999. január 28.
Az újjáalakult Erdélyi Szépmíves Céh legújabb kiadványa a Reményik Sándor Emlékkönyv. A kötet verseit Kisgyörgy Réka gyűjtötte. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 28./
1999. február 18.
1998-ban megjelent Lőwy Dániel A téglagyártól a tehervonatig. Kolozsvár zsidó lakosságának története /Erdélyi Szépmíves Céh, Kolozsvár/ című könyve. /Tibori Szabó Zoltán: Kolozsvári zsidóság - a Kálváriától a tragédiáig. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 18./
2000. február 11.
Lassú leépülés történt a Kriterion Kiadónál, állapította meg Domokos Gézával a vele készült beszélgetésben. Tavaly novemberben privatizálták a Kriterion Könyvkiadót. A privatizálást Domokos rejtélyesnek találta, mert nem lehet most sem tudni, hogy ki vette meg a kiadót. és nem lehet tudni, hogyan alakul ennek a nagymúltú intézménynek a sorsa. - Domokos Géza tavaly kezdte el régen tervezett könyve megírását a Kriterion Könyvkiadónál töltött húsz évéről. A címe: Igéből várat. A cím egy Kós Károly mondatból, felhívásból inspirálódott, mely úgy szólt, hogy: Fából, kőből házat, igéből várat építeni. A könyv alcíme: Helyzetképek a Kriterion éveiből. Nem monográfia, nem intézménytörténet, de ilyen jellegű részei is lesznek. - Ami volt, feltámasztani már nem lehet. Próbálkozás történt például az Erdélyi Szépmíves Céh újraindítására is, de nem sikerült. - Domokos könyve a csíkszeredai Pallas-Akadémia és a kolozsvári Polis kiadó közös kiadásában jelenik majd meg és Dávid Gyula lesz a szerkesztője. - Domokos beszélt még az 1990 májusában alakult Kriterion Alapítványról. Az alapítvány 1992 óta Csíkszeredában működik. Akkor, 1991-92-ben fontosnak tartották, hogy nyomdát építsenek. Öt esztendeje dolgozik a csíkszeredai Alutus Nyomda, de hatalmas konkurenciával kell szembenéznie. Csíkszeredában működik a Kriterion ház, amelynek van egy állandó kiállítóterme, havonta váltakozó képzőművészeti kiállításokkal. A díszteremben könyvbemutatók, író-olvasó találkozók zajlanak. Meghívták a romániai kisebbségek képviselőit, értelmiségeit, politikusait. A Kriterion Alapítvány pályázatokat hirdet és támogatást is nyújt. Így a csíkszeredai, sepsiszentgyörgyi iskolákat támogatták. - Most, hogy Kolozsváron az EMKE gondozásával annak lerakták az alapjait az Erdélyi Magyar Történelmi Múzeumnak, ehhez szeretne az alapítvány is hozzájárulni. /Kriteriontól Kriterionig. Beszélgetés Domokos Gézával. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 11./
2000. március 28.
A fiatal báró Kemény János örökölt erdőbirtokainak jelentős részét áldozta fel a romániai magyar irodalom támogatására. 1926-ban megalapította a marosvécsi Helikont. A helikoni munkaközösség a két világháború között a hazai írók legszámottevőbb és legjelentősebb irodalmi csoportosulása volt. Megszűnésekor, 1944 őszén 55-en vallották magukat helikonistáknak. Az Erdélyi Szépmíves Céh kiadóvállalat, akárcsak az Erdélyi Helikon folyóirat a vécsi íróközösség eszmei irányítása alatt működött mindvégig. Ebben a periódusban 166 kötet jelent meg, zömében a helikonisták művei. Ez a szellemi örökség képezi a kibontakozó, modern erdélyi magyar irodalom kincsestárát. A 2000 tavaszán megalakult és bejegyzett Helikon - Kemény János Alapítvány legfontosabb célkitűzései között szerepel: Kemény János és a marosvécsi Helikonba tömörült írók szellemi örökségének megőrzése és széleskörű ismertetése, műveik újrakiadása, könyvtárlétesítés, a jeles évfordulók méltó megünneplése és egy időszaki lap beindítása. Az Alapítvány Emlékparkot szeretne létesíteni az 55 író számára, továbbá Marosvécsen tervezik a Kemény János emlékház létrehozását. Az alapító: Kemény János fia, Kemény Miklós és családja, a kuratórium tiszteletbeli elnöke Sütő András író, tagjai: Bogyó Levente elnök, Nagy Miklós Kund alelnök, Adamovits Sándor titkár, Böjte Lídia, Kilyén Ilka, Lokodi Edit, Marosi Ildikó, Mészáros József, Spielmann Mihály tagok. Az alapítvány segítséget kér a megfelelő anyagi bázist létrehozására. /Megalakult a ,,Helikon - Kemény János Alapítvány". = Nyugati Jelen (Arad), márc. 28./
2000. július 18.
Marosvásárhelyen bemutatták Molnár H. Lajos Volt egyszer egy udvar című regényét. A regény Marosvásárhelyen játszódik, az író hajdani városából /innen telepedett át Szolnokra/. Ez a munkája elnyerte az Erdélyi Szépmíves Céh regénypályázatának fődíját, de pénzhiány miatt csak most jelent meg. Molnár H. Lajos 1993-ban adta ki Hontalanságból a hazátlanságba című publicisztikai kötetét. Jelenleg ennek folytatásán dolgozik, Mocsár örvény lesz a címe, az alcíme pedig: A hazátlanságból a hontalanságba. /Antal Erika: Megjelent Molnár H. Lajos új kötete. = Krónika (Kolozsvár), júl. 18./
2000. augusztus 11.
A Kolozsvár-Belvárosi Református Nőszövetség aug. 3-án megemlékezett meg gróf Bánffy Miklós halálának 50. évfordulójáról. Bálint József nyug. bonchidai lelkipásztor ismertette a nagymúltú főúr életét és tevékenységét. Hangsúlyozta közéleti szerepléseit, politikai küzdelmeit, közbenjárásait, érdemeit, melyekről évszázadunk második felében hallgatni kellett. Bánffy Miklós tehetséges képzőművész is. Erdélyi írók műveit is szívesen illusztrálta. Színművei, elbeszélései mellett Kisbán Miklós (írói álneve) nevezetes nagylélegzetű regénye az Erdélyi Történet című trilógia. Önéletrajz, de hű korrajza is az első világháború előtti időknek. Jelentős pártfogója volt az erdélyi irodalomnak, megszervezte az Erdélyi Szépmíves Céh könyvkiadását, főszerkesztője volt a Helikonnak. /Csutor Éva: 50 éve halt meg Bánffy Miklós. Megemlékező ünnepség Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 11./
2000. október 28.
1925-ben, 75 éve jelent meg a Varju nemzetség, Kós Károly krónikája az Erdélyi Szépmíves Céh harmadik könyveként saját illusztrációival. Kós Károly Temesváron született, de kalotaszegi ember lett, mert ezt a vidéket vállalta szülőföldjének, gyökereit ide eresztette. 1910-ben készült el Sztánán a saját tervezésű háza, a varjúvár. Itt írta a Varju nemzetséget. A Varju nemzetség megmaradt, a varjúvár elpusztult, mindenünk odaveszett, rajzai, feljegyzései, kéziratai is megsemmisültek. Egy szál ruhában jött Kolozsvárra. /Kovács Ferenc: 75 éve jelent meg a Varju nemzetség. Kós Károly krónikája. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 28./
2001. szeptember 28.
Sepsiszentgyörgyön a Székely Nemzeti Múzeumban megnyílt a magyar könyvművészet száz évét bemutató tárlat, amelyet a Petőfi Irodalmi Múzeum /Budapest/ az 1999-es frankfurti Nemzetközi Könyvvásárra készített. Kató Zoltán, a Székely Nemzeti Múzeum igazgatója az év kiállításának nevezte azt a tárlatot. A kiállítás 1890-től követi nyomon a magyar könyvkiadás történetét, és feltérképezi a könyvkészítés, a könyv egységes kialakításának korok és stílusok által meghatározott feladatát. A Petőfi Irodalmi Múzeum anyagához a sepsiszentgyörgyi múzeum is hozzájárult, és Kónya Ádám magány gyűjteményéből származó darabokkal is kiegészítették azt. Az Erdélyi Szépmíves Céh kiadványai szervesen illeszkednek a kiállítás egészébe. /Farkas Réka: Száz év könyvművészete. Az év tárlata a Székely Nemzeti Múzeumban. = Krónika (Kolozsvár), szept. 28./
